Szeder Fábián-díjjal a palóc kultúra-, hagyomány-, értékek őrzésének területén elért eredményeket díjazzuk. 

II. sz. színpad

9:29

9:37

0:08

Szeder Fábián-díj átadása

Díjkiosztó ünnepség

A díjaknak (ösztöndíjaknak) sajátos szerepük van a szakmai testületek esetében: a szakmai értékelés, az odaítélés folyamata (javaslattevés, odaítélés) a szakmai társas élet része. A közösségi összetartó szálak erősítése is. A díjak odaítélése során kialakult viták – ha mégoly személyre szólóak is – alkalmat adnak szakmai számvetésre, összemérésre és közösen kialakítható szakmai és etikai normatívák létrehozására…

A szakmai testület esetében a díj kiosztása különleges esemény: az egymás iránti elismerés, a másik iránti érdeklődés ünnepe is. (Akadémiai életünkben másfél százada mindig kiemelkedő esemény volt a díjak kiosztása.) Ezért is az új díjrendszer formálásánál különösen ügyelni kell arra, hogy milyen közönség előtt, milyen alkalommal adjuk át a díjakat. A csak a szakmai testület (osztály, elnökség) által és csak a kutatómunkáért adományozott díjakat kívánatos szakmai fórumokon – közgyűlések, osztályülések – átadni.

Ugyanakkor a díjak (ösztöndíjak) odaítélése a tudomány és társadalom kapcsolatrendszerének egyik eseménye is. Megmutat(hat)ja a társadalomnak (azon belül a politikai és üzleti elitnek) a tudomány társadalmi hasznosságát. Akadémiánk esetében fokozottan segítheti a nyitott Akadémia elvének érvényesülését. Ez azt jelenti: az Akadémia zárt, elitista intézmény, de a kutatói gondolkodás és a kutatásszervezet fejlődése érdekében állandó kapcsolatot kíván fenntartani a társadalommal. Ugyanakkor a társadalommal el akarja fogadtatni, hogy a társadalom érdekében “ilyen”.  http://epa.oszk.hu/00700/00775/00005/1999_05_09.html

A Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület 2013-ban, az I. Palóc Világtalálkozó előtt alapította meg a Szeder Fábián-díjat. A Szeder Fábiánról elnevezett kitüntetéstannak az egyénnek, megosztott díj esetében személyeknek– legfeljebb 3 főnek –, csoportnak, közösségnek kívánja évről évre megítélni, akit, akiket a palóc kultúra-, hagyomány-, érték őrzésében a legjelentősebb képviselőjének tekint a Szervező Bizottság. Itt jogosan vetődik fel az igazságosság kérdése, hiszen a díjak odaítélésében a szubjektív egyéni akarat is szerepet játszik, de reméljük, a díj minden évben megtalálja jogos “tulajdonosát/tulajdonosait”!

2013-as Szeder Fábián-díjasaink:

1. Agócs Gergő népzenész http://www.folkinfo.hu/agocs/
2. Pál István tereskei dudás  http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l_Istv%C3%A1n_(p%C3%A1sztor)
3. Tóth Imre a Palóc tájszótár szerzője  http://moly.hu/konyvek/toth-imre-paloc-tajszotar

 

SZEDER FÁBIÁNRÓL

A XVIII. század egyik híres polihisztora, szerzetes tanár, kertész, író és néprajzkutató. Évtizedeken át a Pannonhalmi Apátság főkertésze, a palócság első kutatója. A Palócokról írt monográfiáit a kutatók mai napig haszonnal forgatják. Írásaiban rögzíti földiei hagyományait, népviseletét, valamint beszédüknek egyes jellemző vonásait is.   A reformkor kiemelkedő alakja. „A bencés rend komáromfüssi jószágkormányzója, kora egyetemes kultúrájának munkálója: tanárés nevelő, irodalmár és gazdász, amagyar nyelv művelője, a palócság első szakavatott kutatója”. A benedekrendi szerzetes ésáldozópap sokoldalú tehetség volt. – Csáb – Diákévek – Pannonhalma – Füss – Munkásságáról – Palóc nyelvjárásról 1784. június 23-án, az Ipoly mentén, a Hont megyei Csábon (Čebovce) született, mely község a Palócföldön található. Sajó Sándor szerint az „ipolyvölgyi magyar általában költői hajlamú nép, dalos természetű”. A falvakban bőven terem a nóta, s az értékesebb eseményeket hamarosan kidalolják a leányok. A megye „hegyes- völgyes tájaira pazarul szórta szépségeit a természet. Sötétlő erdők és kies ligetek, búsongó várromok és vidám völgyek változnak rajta. Gabonát terem a völgy, szőlőt a hegyoldal, aranyat ezüstöt a magyar hegyvidék öle”. Szeder Imre és Brogányi Erzsébet második gyermekeként itt látta meg Szeder János (a Fábián szerzetesi neve) a napvilágot, itt gyermekeskedett, és elemi iskoláit is itt kezdte. Összesen hét testvéréről tudunk. Csáb után két esztendőn át Naszvadon (Nesvady) tanult. Középiskola tanulmányait Érsekújvárott kezdte meg (Nové Zámky). Tanult Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban. 1808-ban (24 évesen) Vilt József győri püspök áldozópappá szentelte. Tanított Esztergomban retorikát, Győrben poézist, Dömölkön (Celldömölk) apátsági hitszónok volt. Győrben, Nagyszombaton, Komáromban, Esztergomban igazgató is volt. 1828-ban megindította az Uránia című folyóiratot, melynek hat éven át szerkesztője volt. „Czélom az volt, hogy merjenek a’ fiatalok kezdeni, ezért többnyire mindenkinek elfogadom munkáit…” -ezt írta Kazinczynak. 1831-ben (41 évesen) Pannonhalmára került, hogy „tisztán a tudományoknak élhessen”. Termékeny, gazdag évek következtek, hiszen tanár, könyvtáros, irdalom- és nyelvtudós, mellesleg jószágkormányzó is lett rövid időn belül, szinte egyidejűleg. 1830-ben megépült Pannonhalmi Főkönyvtár berendezése, a könyvek katalogizálása részben az ő munkája. Az állományt öt fő csoportba sorolta: hittudomány, jog, bölcselet, történelem és nyelvészet. 1841-ben (57 évesen) került jószágkormányzóként Füssre, hogy a Rend csallóközi javait kezelje. 1858 augusztusában (74 évesen) ünnepelte felszentelésének 50. évfordulóját, ez volt élete utolsó nevezetes eseménye. 1859. december 13-án meghalt. Temetése december 15-én, a füssi templomban volt. Tartalmas, gazdag, szép életút állt mögötte. Bár nem magára értette, mégis teljesen illik rá a mondás: „A tökéletes mindenhol jó helyen áll, és mindenhonnan kiragyog…”. Sírja a füssi temetőben ma is látható. Friss virágot mindig tesz rá valaki. Munkássága Szeder Fábián három területen különösen eredményesen működött: a magyar nyelv alapszabályainak lefektetése, tisztaságának megőrzése, a palócság kutatása és a kertészet terén. Mindezek közül a magyar nyelv szeretete, őrzése és ápolása szinte a legfontosabb volt számára. ”Az olyan aki anyai nyelvét nem tudja, nincs otthon hazájában, és olyannak látszik előttem lenni, mint a mesterséges hangokra tanított madár, mely természetes énekét elfelejti, és a nótáját hibásan vakogja” -feljegyzései között olvashatjuk. Szeder Fábián nagyon sokoldalú ember volt. A növénytermesztés és kertészet terén is jeleskedett. Bár benedekrendi szerzetesként rá is vonatkozott a Regula intézkedése, mely szerint a „a szerzeteseknek a mezőgazdaságot előmozdítani és kézi munkával is elősegíteni szintén kötelleségükben állot”. Gazdálkodását pannonhalmi jószágkormányzóként kezdte. Komoly mértékben foglalkozott szederfatelepítéssel, selyemtenyésztéssel és fontosnak tartotta a cukorrépa termesztést is. Termesztett: kukoricát, krumplit, dinnyét, mindenféle zöldségeket, gyümölcsöket. Milyen ember volt Fábián? Írásaiból nemcsak pontossága, a nyelv szeretete, de az életszeretet, a vidámság, olykor huncut pajzánság is előcsillan. Néhány megmaradt tanulókori jegyzete árulkodik arról, hogy már diákként előszeretettel rajzolgatott, ha nem is mindig a rajzfüzetbe. A jegyzetek szélén egy mókusfigura, vagy éppen egy tájkép, templom, domb, fák, ösvények tűnnek elő, vegyesen a tananyaghoz kapcsolódó ábrákkal. Diákok, rendtársak, egyszerű falusi emberek, akiket tanított, akikkel beszélt, akiken segített, mind részesei lettek a gazdag érzelem és gondolatvilágának, bölcs filozófiájának, emberiségének. Ezek az emberek értették, vitték és viszik tovább üzenetét, gazdagítják és teljesítik ki életünket egészen napjainkig. Forrás: W.Nagy Ágota: „…Az időt okosan használni…” c.könyve http://www.dalegylet.com/index.php?option=com_content&view=article&id=48&Itemid=56 http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeder_F%C3%A1bi%C3%A1n_J%C3%A1nos Szeder Fábián: A Palóczokról szóló könyve letölthető az alábbi linken: http://mek.oszk.hu/03700/03709/03709.pdf

 

 

Az alázatról - minden embernek!

Az alábbiaknak csak közvetítője, "postása" vagyok. Nem jutottam még el odáig, hogy 100%-ban így éljek, de törekszem rá.
Mivel nem vagyok tiszta, így ezeknek az információknak is az egóm homályos fátylán kellett átszűrődniük.

Van egy mindent átható erő, mely ellen nem érdemes lázadni, ellenállni neki. Nevezhetjük őt Teremtőnek, Mennyei Atyának, Anyának, Istennek. Ő határozza meg életfilmünket, és nekünk a lehető legjobbat kell belőle kihozni. Felsőbb Énünk szava nem más, mint az Ő szava. Csak Neki tartozunk, senki másnak. Ezt jelenti az alázat. Sok félreértésünk van ezzel a szóval kapcsolatban. Sokan azt hiszik, az alázatos ember csúszik-mászik a porban, megtagadja és sanyargatja önmagát.
Szó sincs erről!

Alázat az, amikor
...nem egóm kiabálására hallgatok, hanem felsőbb, Isteni énem halk szavára.
... átadom az irányítást a szívnek, s ezáltal a bennem is ott lévő Istennek, Felsőbb Énemnek..
... nem halmozok anyagi javakat és elismerést, dicsőséget, mert rájövök, hogy egyszerűen nincs rá szükségem.
... valakiért/valamiért munkálkodom és nem valaki/valami ellen. Pl. nem tüntetek a háború ellen, hanem a békét igyekszem fenntartani hatókörömben.
...felismerem saját küldetésemet, hogy miért vagyok itt, és aszerint cselekszem.
...beismerem, hogy mennyi mindent kell még tanulnom
...ha komolyabb betegség ér, nem lázadok ellene, hanem azt igyekszem kifürkészni, mire tanít a betegség, és Isten ajándékának tekintem.
...mértéket tartok a testi élvezetekben, de nem zárom ki azokat.
...lehetőség szerint titokban teszem a jót és nem verem nagydobra.
...az igazságot helyezem előtérbe saját önző érdekeim helyett.
...teljes mértékben felelősséget vállalok tetteimért, gondolataimért, s ezekért csak egyvalakinek tartozom felelősséggel: a Teremtő Istennek, aki nem egy külső személy, hanem bennem éppúgy ott van teljességében, mint az egész, általa teremtett Világmindenségben.
...ha dicsérnek, ki merem jelenteni válaszként, hogy ezzel az erővel kicsi is vagyok, senki is vagyok, buta is vagyok, gonosz is vagyok, stb., és ezt oly módon teszem, hogy a képükbe nevetek. Hisz tudom, hogy nem vagyok azonos a rám aggatott címkékkel.
...elfogadom az igazán őszinte, építő kritikát, de csakis azt. Mindemellett tudomást sem veszek az olyan kritikákról, rémhírekről,melyekkel el akarnak nyomni, tönkre akarnak tenni. Inkább megnézem azok igazi hátterét.

Az alázat nem azt jelenti, hogy
...valaki(k) vagy valamilyen intézmény (pl. állam, egyház) előtt megalázkodom.
...sorsomba beletörődöm, és nem teszek semmit azért, hogy kijussak belőle.
...gyűlölöm, és/vagy mártírként feláldozom önmagamat.
...álszenteskedem, vagyis olyannak mutatom magam, mint aki, nagy szenvedések árán óriási tetteket visz véghez .
...szenvedek és birkaként tűrök.
...folyton követem a nyájamat, ahová hiszem, hogy tartozom.
...hiányzik belőlem az önbecsülés.
...testemet, lelkemet sanyargatom, és minden élvezetet megvonok magamtól.
Az alázat az érdek nélküli SZERetet útja.
KaleMandra Madárasszony

 

 

Oldal: Szeder Fábián-díj
PALÓC VILÁGTALÁLKOZÓ 2015 - © 2008 - 2024 - palocvilagtalalkozo.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat